Kormányügyi vezetőnk, Kesz Zoltán interjút készített a Liberális Kezdeményezés európai parlamenti jelöltjével. A beszélgetés során arra törekedtek, hogy megértsék Európa jövőjével kapcsolatos nézőpontjaikat, a jelenlegi kérdések kezelésére javasolt stratégiákat, valamint a fontos politikai kérdésekben elfoglalt álláspontjukat.

 Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel az EU jelenleg szembesül?

“Fő célunk a demokrácia, a szabadság, a biztonság, a szociális védelem és a fenntarthatóság európai értékeinek megőrzése kell, hogy legyen, mind most, mind a jövőben az európaiak számára.

Azonnali válságokkal állunk szemben, mint pl Oroszország háborúja Ukrajna ellen. Szilárdan kitartunk az ukrán nép mellett. Ezenkívül stratégiai kihívásokkal kell szembenéznünk, beleértve a zsarnoki rezsimektől való függést is energia, élelmiszer és technológia. Ennek érdekében a beszállítók diverzifikálását szorgalmazzuk a szabad piacokon, a nemzetközi kereskedelemen és a fejlesztési együttműködésen keresztül.

Azonban a legjelentősebb kihívások, amelyekkel szembesülünk, kevésbé nyilvánvalóak. A megélhetési költségek válsága felerősödhet, különösen mivel a helyreállítási terveket vissza kell fizetni, ami potenciálisan nagyobb populizmust szíthat. Demográfiai trendek súlyosan érintheti gazdaságainkat és jóléti államainkat. Ráadásul veszítünk versenyképesség a globális piacokon, csökkentve azon képességünket, hogy erőforrásokat és megoldásokat generáljunk más sürgető problémákra, mint például a technológiai és energetikai átmenet.

Milyen elképzelései vannak Európáról a következő évtizedben?

Meggyőződésünk, hogy Európának meg kell tennie vezeti a világot az innováció terén. Ennek eléréséhez minimálisra kell csökkentenünk a bürokráciát, teljessé kell tenni a közös piacot, és fel kell szabadítani 450 millió európai kreatív potenciálját. Ez a jövőkép túlmutat a gazdasági növekedésen; a szilárd társadalmi rendszerek biztosításáról és egy fenntarthatóbb kontinens létrehozásáról szól. Ez a művelésről szól egy olyan társadalom, ahol mindenki számára lehetőség van.“

Hogyan látja az AI szerepét a közeljövőben? Mi a véleményed a szabályozásról?

“Elismerjük a mesterséges intelligencia hatalmas potenciálját, valamint a visszaélések kockázatait, amelyek aláássák szabadságainkat és jogainkat, mint egyének és a demokratikus, szabadpiaci, nyitott társadalmak állampolgárai. Miközben elfogadjuk a változást, nem szabad olyan disztópiákat bevezetnünk, ahol az emberek jogfosztottak. És ne legyen önteltségünk a haladás mikromenedzseréhez. A szabályozásnak határozottan védenie kell a szabadságjogokat és a jogokat, fel kell állítania az etikai határokat, tisztáznia kell az elkötelezettség tisztességes szabályait, ugyanakkor elég rugalmasnak kell maradnia ahhoz, hogy virágozzon az innováció.“

Hogyan profitál Európa a szabadkereskedelmi megállapodásokból?

“A szabad kereskedelem létfontosságú mindenki életminőségének javításához. A szabad kereskedelem a kölcsönösen előnyös gazdasági egymásrautaltságról, az együttműködés és a fejlődés elősegítéséről, valamint a népek és nemzetek békés egyesítéséről szól – a szabad kereskedelem minden fél számára előnyös. Európa nagy hasznot húz abból, hogy olyan árukat és szolgáltatásokat állít elő, amelyeket más régiók szívesen cserélnek saját termelésükre, ezáltal fellendítik a globális gazdasági teljesítményt, új erőforrásokat teremtenek, és lehetőségeket teremtenek az emberek számára.

A szabadkereskedelmi megállapodások eredendően politikaiak. Néhányan erősen a „irányított kereskedelem” felé hajlottak, ez a megközelítés, amelyet nem támogatunk. A szabadkereskedelmi megállapodásoknak prioritásként kell kezelniük a nemzetközi kereskedelem előtt álló akadályok felszámolását, és lehetővé kell tenni az emberek számára, hogy jól kihasználják gazdasági szabadságukat.“

Sok politikus beszél az energia diverzifikációjáról. Mi az ideális megoldás szerinted?

“Az energiaforrások diverzifikálása nemcsak technikai szükségszerűség, hanem geopolitikai kényszer. Egyszerűen nem tarthatnak túszként olyan rezsimek, amelyek nyíltan ellenségesek a liberális demokrácia elveivel szemben. Támogatjuk az alacsonyabb energiaadókat, a technológiai semlegesség elvét az energiatermelés kormányzati megközelítésében, egy összekapcsoltabb európai energiahálózatot, egy nyílt, szabad piaci versenyen alapuló, versenyképes közös piacot.“

 Melyiket részesíted előnyben és miért? Innováció kontra szabályozás?

“Hiszünk abban, hogy az innováció egy versenyképesebb Európa felé vezető út, amely elősegíti a nagyobb jólétet, a lehetőségeket és a jobb életminőséget. A szabad piac elkötelezett híveiként elismerjük, hogy a szabályok hiánya a közbirtokosság tragédiájához vezethet. A szabályozásnak védenie kell a szabadságokat, a jogokat és a jogos társadalmi aggályokat – kezelni kell a negatív externáliákat, például a környezetszennyezést –, miközben lehetővé kell tennie a versenyképes nyíltpiaci innováció virágzását. Biztosítania kell a gyors, határozott és tisztességes elbírálást a határok átlépése esetén. Támogatjuk az ésszerű szabályozást – nem a bürokráciát, a kishatalmak felhatalmazását, a nagyszabású dirigizmust vagy a haladás akadályozását. Olyan társadalmat képzelünk el, ahol az egyéneknek nincs szükségük engedélyre ahhoz, hogy békésen és produktívan elérjék életcéljukat. Ezért úgy gondoljuk, hogy a politikai hatalomnak kötelessége leegyszerűsíteni az emberek életét.“

Mi aggasztja választóit az Európai Unióval kapcsolatban?

“A portugálokat elsősorban nemzeti kérdések foglalkoztatják, mint például a megélhetési költségek, a lakhatás és az egészségügyi ellátás, és gyakran az Európai Unióra vetítik ezeket a problémákat. Az EU hatásköréhez közelebb álló kérdésekben, mint az ukrajnai háborúra való reagálás, a fenntarthatóság, a fejlesztési források, megoszlanak a vélemények. Egyes portugál frakciók olyan populista intézkedéseket szorgalmaznak, mint például az EKB működésébe való beavatkozás, kiterjedt európai jóléti programok végrehajtása és szigorú politikák elfogadása a migránsokkal kapcsolatban. Ezzel szemben a liberális szavazók prioritásként kezelik az európai bürokrácia csökkentését (amelyet súlyosbít a hazai túlszabályozás), az alapok újraértékelését a reformok és a gazdasági autonómia előmozdítása érdekében a függőség helyett, valamint Európa globális versenyképességének fokozását.“

Ön szerint bölcs dolog több országot befogadni az Unióba?

“Úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió etikai kötelezettsége, hogy üdvözölje azokat az országokat, amelyeknek sikerült megfelelniük a felemelkedés követelményeinek – különös tekintettel az emberi jogok, a demokratikus intézmények, a szabad piacok tiszteletben tartására –, és ezen az úton kívánnak továbbmenni.“

Kormányzati ügyekért felelős vezetőnk, Kesz Zoltán a közelmúltban interjút készített a Németországi Kereszténydemokrata Szövetség EP-képviselőjelöltjével, hogy megértse Európa jövőjével kapcsolatos álláspontját, a jelenlegi kihívások kezelésére javasolt stratégiákat, valamint a kritikus politikai kérdésekről alkotott véleményét.

Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel az EU jelenleg szembesül?

„A legnagyobb kihívások a következők: 

(1) Juss konszenzusra az EU reformjáról, hogy az EU-t erős európai világhatalomként, valódi védelmi és biztonsági unióval rendelkező globális hatalmakkal szemben erős európai világhatalomként (lásd a (2) bekezdést alább) és még erősebb versenyképes és innovatív piacgazdasággá alakítsák. nemzeti érdekek helyett valódi uniós érdekek vezérlik 

(2) Jelentősen meg kell erősíteni az európai védelmi, biztonsági és katonai kapacitást valamennyi uniós polgár védelme érdekében 

(3) Az EU-ba érkező menekültek nagy száma  

(4) A demokráciát fenyegető szélsőséges pártok és mozgalmak az EU-ban. (5) Kibertámadások  

(6) Szakképzett munkaerő hiánya 

(7) Demográfiai fejlődés az EU-ban  

(8) Éghajlatváltozás 

(9) Bürokrácia 

(10) Álhírek 

(11) Az emberek egyenlőtlensége az EU-n belül, de globálisan is 

(12) Csökkent nemzetközi együttműködés a megnövekedett nacionalizmussal kombinálva.

Milyen elképzelései vannak Európáról a következő évtizedben? 

“a. Az EU erős európai világhatalomként jött létre, amelyet más globális hatalmak tisztelnek Európa elsődleges képviselőjeként 

Az EU erősnek számít Egy hangon képviselő európai világhatalom tagállamai Oroszországgal, Kínával, az USA-val, Törökországgal és más világhatalmakkal szemben. Ennek érdekében fontos egy valódi európai védelmi és biztonsági unió létrehozása. Megköveteli továbbá, hogy a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos uniós döntéseket minősített többséggel hozzák meg – egyhangú szavazat helyett az EU-tagállamok katonai képességeit érdemben megerősítik, az EU-nak van védelmi biztosa. 

Az EU létrehozza saját saját digitális infrastruktúra és biztosítja az EU hozzáférését a biztonságos, megfizethető és fenntartható szolgáltatásokhoz kritikus nyersanyagok, chipek és akkumulátorok szállítása csökkentett függőséggel a harmadik országoktól (azaz nem uniós országoktól).  

Ahhoz, hogy más globális hatalmak tiszteljék, az EU a erős, versenyképes gazdasági piac vonzó feltételekkel az ipar, a vállalkozások, az induló vállalkozások, a tudomány és a befektetők számára, valamint a az innováció, a modernizáció és a digitalizáció légköre, a szociális piacgazdaság koncepciója alapján, és jelentősen csökkentette a bürokráciát. 

Az EU a példakép világszerte a klímavédelmi célkitűzések hatékony elérése, amely a technológiai innovációra és a szociális piacgazdaság koncepciójára épül. 

Az EU hatékonyan védi határait a Frontex uniós hatóságának erős mandátumával és mind a 27 tagállam hozzájárulásával, valamint meghatározza és hatékonyan érvényesíti közös migrációs politika  tiszteletben tartva az emberi jogokat, valamint saját érdekei és szükségletei alapján. 

b. A demokratikus elemek jelentősen megerősödtek az EU-ban 

Az EU európai világhatalommá válásával párhuzamosan (lásd a fenti a) pontot) az EU „belső demokratizálódása” jelentősen megerősödik. Ez magában foglalja különösen az Európai Parlament erősebb szerepét a bizottság – beleértve annak elnökét – kinevezésében, a jogalkotási együttdöntési jogkört, valamint a jogi kezdeményezés teljes körű jogát. Emellett csökken a bizottsági tagok száma (pl. 15 biztos). Ezeket már nem a nemzeti kormányoknak kell javasolniuk, hanem a Bizottság elnökjelöltjének kell kineveznie, majd a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóváhagynia.

Az uniós politika valódi uniós érdekeit szolgáló előmozdítása érdekében az Európai Parlament választási rendszerét a transznacionális pártlisták elemei egészítik ki. A tíz év múlva esedékes európai parlamenti választásokon az európai parlamenti jelöltek választási kampánya (részben) határokon átnyúló, az egész EU-ra kiterjedő kampányként zajlik, amely az összes uniós polgárt bevonja ahelyett, hogy csak arra a tagállamra koncentrálna, amelyhez a jelölt tartozik. E célból az EU által minden jelölt számára biztosított digitalizáció és modern fordítási eszközök korszerű használatának részét kell képeznie egy ilyen uniós szintű választási kampány uniós támogatásának. 

Ez a három pont az EU-reform részeként a következő EU-konventben támogatni fogja, hogy az uniós döntéseket középtávon, valódi uniós szellemben hozzák meg, lásd a c) pontot. lent. 

c. A harmonizált/integrált területeken az EU politikáját valódi uniós érdekek vezérlik, nem pedig nemzeti érdekek 

A harmonizált/integrált területeken az EU döntéseit a. szellemében hozzák meg valódi uniós érdek ahelyett, hogy a nemzeti érdekek kompromisszuma lenne. 

Az uniós polgárok a „európai életmód“. A központi értékek közé tartozik az emberi méltóság, a béke és szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint a társadalmi és ökológiai felelősség. 

Vannak EU-s egyetemek az EU által „harmonizált” területeken, mint például az EKB bankfelügyelete, az EKB monetáris politikája, a hitelintézetek szanálása, a versenyjog, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem. Az oktatási rendszer továbbra is a a tagállamok hatáskörébe tartozik. 

Az uniós polgárok közül 70 % folyékonyan beszél legalább 2 uniós nyelvet, és 50%, ifoglalkozik 3 EU nyelvvel. Ez a cél minden uniós polgár számára, függetlenül iskolai végzettségétől és attól, hogy nagyvárosban vagy vidéken élnek-e. 

d. A feladatok egyértelműbb elosztása az EU és a nemzeti szint között az egyértelműség kedvéért 

A területek a az EU és a tagállamok hatásköre világosabban meghatározott az átláthatóság érdekében az uniós polgárok és a döntéshozók számára, annak érdekében, hogy biztosítsák az összes uniós polgár és az EU-tagállamok közös megértését és bizalmát. 

Fontos, hogy a Az EU tiszteletben tartja a nemzeti sajátosságokat, hagyományokat és sajátosságokat vallási ünnepek és regionális termékek. Ennek érdekében a következő uniós reform során meg kell erősíteni a Régiók Európai Bizottságát. 

Ezen kívül a szubszidiaritás elve Figyelembe kell venni, azaz egyértelmű haszonnal és hozzáadott értékkel kell járnia az uniós polgárok számára, ha az EU nem a tagállamok lépnek fel, például a javasolt intézkedés mértéke és hatásai miatt.“

Hogyan látja az AI szerepét a közeljövőben? Mi a véleményed a szabályozásról? 

“Az AI nagyszerű lehetőségeket kínál mint például a hatékonyság növelése, az eredmények következetessége és a munkaerő kézi munkájának felváltása, különösen akkor, amikor minden szinten hiányzik a képzett munkaerő. Fontos annak biztosítása, hogy az emberek, azaz az emberek hozzák meg a döntő döntéseket, és szorosan figyelemmel kísérjék a mesterséges intelligencia fejlesztését és használatát.  

Támogatom a mesterséges intelligencia korlátozott szabályozását, ha konkrét kockázatokat (pl. emberi jogok megsértése) azonosítanak. Ellenkező esetben a mesterséges intelligencia fejlesztését és használatát a felhasználókra kell hagyni, hogy lehetővé tegyék az innovációt és a versenyt a bürokrácia túlterhelése nélkül. Kérem, tekintse meg a 6-os válaszomat is.“

Hogyan profitál Európa a szabadkereskedelmi megállapodásokból?

“2023-ban az EU-27 körülbelül 2550 billió értékben exportált árut eurót. A szabadkereskedelmi megállapodások csökkentik és megszüntetik a vámokat, és segítenek felszámolni azokat a határokon átnyúló akadályokat, amelyek egyébként akadályoznák az áruk és szolgáltatások áramlását. Ösztönzi a külföldi befektetéseket, előmozdítja a regionális gazdaságot és integrációt, és közös megközelítéseket épít ki a szabadkereskedelmi megállapodásban részt vevő partnerek között. Általánosságban elmondható, hogy én ebben hiszek A szabadkereskedelmi megállapodások támogatják az érintett országok gazdaságát és gazdagságát, és a fogyasztók javát szolgálják. 

Ezen túlmenően a szabadkereskedelmi megállapodások eszközt jelenthetnek a folyamatban lévő hazai reformok, a kereskedelem liberalizációja és az éghajlatvédelem ösztönzésére, valamint emberi jogok a szabadkereskedelmi megállapodást megkötő országokban.“

Sok politikus beszél az energia diverzifikációjáról. Mi az ideális megoldás szerinted? 

“Meglátásom szerint a energiapolitika célja (i) megbízható és megfizethető energia biztosítása az emberek és az ipar számára, (ii) támogassa az EU-t, mint erős gazdasági piacot, amely vonzó feltételekkel rendelkezik az ipar, az induló vállalkozások és más befektetők számára, és (iii) a klímasemlegesség elérése a határokon belül. az EU 2050-re. 

Amennyire csak lehetséges, a megújuló energiát növelni kell, és fontos szerepet kell játszania. Tekintettel azonban arra, hogy a nap- és szélenergia – ami kb. a megújuló energia 75 százaléka Németország – a természettől és a nem szabályozható tényezőktől függ, szükség van rá elegendő más típus is az energiaellátáshoz szakaszosan alacsony napsütéssel és széllel (energiamix).  

Először is, az ilyen széles energiamix lehetővé tétele érdekében, tekintettel arra, hogy jelenleg nincs megoldás, alapvető fontosságúnak tartom, hogy lehetővé tegyük az összes rendelkezésre álló technológia felhasználását és kutatását, beleértve a fotovoltaikát, a szélenergiát, a geotermikus energiát, a vízenergiát, a folyékony és a folyékony energiát. szilárd biomassza, valamint az atomenergia és az innovatív nukleáris technológiák, mint például a magfúzió. Különösen azt gondolom, hogy a belsőégésű motorok (Verbrennermotor) uniós szintű tilalmát újra kellene gondolni és vissza kell vonni, különösen az e-üzemanyagok használatának lehetővé tétele érdekében, tekintettel az ezzel kapcsolatos sikeres kísérleti tanulmányokra. 

Másodszor, az elkövetkező 2-3 évben fontos, hogy az EU egy teljes értékű energiauniót hozzon létre az EU-n belül. Ehhez szoros együttműködésre van szükség a tagországok között a határon átnyúló infrastruktúra és az energia, pl. hidrogén szállítására szolgáló csőhálózat bővítése érdekében, valamint több energetikai partnerség kialakítása megbízható partnerekkel. Ezenkívül bizonyos területeken hasznos lehet egynél több energia felhasználásának lehetősége a piaci fejleményekhez való alkalmazkodás érdekében, például fotovoltaikus és hőszivattyús háztartásokban vagy hibrid autókban, attól függően, hogy ez a költségek szempontjából ésszerű, és függ a jövőbeli technológiai fejlesztésektől.“

Melyiket részesíted előnyben és miért? Innováció kontra szabályozás?

„Inkább a a szabályozás és az innováció kombinációja, a kérdéses területtől függően.  

A szabályozás hasznos lehet, ha (i) konkrét kockázatokat vagy problémákat azonosítanak, vagy (ii) EU-kontextusban, ha szükség van az EU-tagállamok alapvető közös megértésére a bizalom biztosítása, a félreértések elkerülése és egy szint támogatása érdekében. játéktér. 

Általánosságban elmondható, hogy az állam nem a jobb üzletvezető. Inkább az ipar és a magánszektor szakértelmében bízom. Ennélfogva, hacsak nincs alapos indok egy szabályozandó terület igazolására, úgy gondolom, hogy a magas szintű szabályozási alapelvek, ha egyáltalán szükség van rá, elegendőek ahhoz, hogy több teret engedjenek az innovációnak és a kreativitásnak az ipar, a tudomány és az induló vállalkozások számára. ami szerintem jobb eredményeket produkál. Emellett el kell kerülni a felesleges bürokráciát. “

Mi aggasztja választóit az Európai Unióval kapcsolatban? 

“A legfontosabb aggályok a következők: 

• Az EU túl messzire megy a nemzeti hatáskörbe anélkül, hogy kellőképpen figyelembe venné a nemzeti sajátosságokat és a történelmi fejleményeket. 

• A döntéshozatal az EU-ban lassú és nem mindig hatékony. 

• Az arányosság hiánya és túl sok bürokrácia az uniós szabályozásban. 

• A jogállamiság betartásának és érvényesítésének hiánya egyes tagállamokban. • Az egy háztartásra jutó vagyon egyes uniós országokban, amelyek jelentősen hozzájárulnak az EU költségvetéséhez, alacsonyabbnak tűnik, mint néhány más uniós országban, amelyek jelentős mértékben részesülnek az EU költségvetéséből és az EU-ból. programokat. Vannak, akik ezt a helyzetet igazságtalannak tartják. 

• Nem minden tagállam tartja tiszteletben a stabilitási és növekedési paktumot anélkül, hogy a Bizottság megfelelő lépéseket tenne ennek biztosítására.”

Ön szerint bölcs dolog több országot befogadni az Unióba?

„Úgy gondolom, hogy politikai és stratégiai célként bölcs dolog, hogy a balkáni országok csatlakozzanak az EU-hoz, tekintettel földrajzi elhelyezkedésére. Mindazonáltal, véleményem szerint, mielőtt az országok csatlakozhatnak az EU-hoz, a következő két alapvető feltételnek teljesülnie kell: 

a. A ország teljes mértékben megfelel a kritériumoknak hogy csatlakozzon az EU-hoz. 

b. A Az EU-t meg kell reformálni a csatlakozás előtt új tagországok az EU-hoz. Ellenkező esetben a jelenlegi intézményi berendezkedés mellett, ha több ország csatlakozik, a mai összetett döntéshozatal még bonyolultabbá válik, ami az EU cselekvőképességének csökkenését fenyegeti. 

Mindkét kritérium vonatkozik a nyugat-balkáni országokra, Ukrajnára és Moldovára is.“

Kormányügyi vezetőnk, Kesz Zoltán interjút készített a svéd Pirate Párt európai parlamenti jelöltjével. A beszélgetés során arra törekedtek, hogy megértsék Európa jövőjével kapcsolatos nézőpontjaikat, a jelenlegi kérdések kezelésére javasolt stratégiákat, valamint a fontos politikai kérdésekben elfoglalt álláspontjukat.

Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel az EU jelenleg szembesül?

„A legnagyobb probléma, amellyel az EU szembesül, az, hogy bizonyos tagállamok, valamint maga az EU bizottsága hogyan támadja meg a jogállamiságot és az emberi jogokat olyan kérdésekben, mint a chat-ellenőrzés.

Az illiberális rendőrállamok elszaporodása Európában a tömeges megfigyelés folyamatos terjeszkedésének eredménye, amely elleni küzdelem a fő politikai fókuszom. Az első dolog, amit fel kell ismerni, az az, hogy többé nincs különbség az állami és a vállalati tömeges megfigyelés között; az állami megfigyelés elsősorban hátsó ajtókon keresztül történik, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások által gyűjtött adatokhoz való hozzáférést.

Ezek a vállalatok pedig továbbra is biztosítják jogukat a fogyasztói adatok hasznosítására olyan szabályozási begyűjtési és lobbitevékenység révén, mint például a Consumer Choice Center „Adatok és fogyasztói adatvédelem” irányelve, amely dokumentum csak a technológiai háttérrel nem rendelkező törvényhozók számára tűnik meggyőzőnek. .”

Milyen elképzelései vannak Európáról a következő évtizedben?

„Az én vízióm egy egészséges Európa, amely továbbra is azt teszi, ami a legjobban tud, mint például a polgári és különösen a fogyasztói jogok védelme, és az előnyök, amelyek nemcsak nagyobb egyéni szabadságot, hanem az egész hosszú távú jólétet hoznak. unió.

A verseny innovációt védő módon történő előmozdításának nagyszerű példája az EU közös töltői mandátumának végrehajtása, ahol egy iparági szabványügyi testületet jelöltek ki, hogy döntsön az adott csatlakozóról, és felhatalmazást kaptak a szabvány megváltoztatására a jövő. Ez megakadályozza a fogyasztók bezárását, miközben lehetővé teszi a jövőbeli innovációt.

A működő piac azon múlik, hogy a fogyasztó valóban tájékozott, több, egymással valódi versenyben álló, jelentőségteljesen eltérő termék vagy szolgáltatás közül választ. Minden piaci szabályozásnak arra kell törekednie, hogy ezeket az alapfeltételeket erősítse.”

Hogyan látja az AI szerepét a közeljövőben? Mi a véleményed a szabályozásról?

„Úgy gondolom, hogy óvatosnak kell lenni a generatív mesterséges intelligencia szabályozása során, ami növelné az akadályokat az új területre való belépés előtt, ahol létfontosságú a sok erős versenytárssal rendelkező egészséges piac. A generatív mesterséges intelligencia használatára és termékeinek terjesztésére vonatkozó szabályozás véleményem szerint szükségtelen. A félretájékoztatás, az elpusztított képek és hasonlók nem új keletű problémák, a már meglévő eszközöket használhatjuk fel a bajok leküzdésére.

Szerintem azok a megfelelő szabályozások, amelyek csökkentik a belépési korlátokat, miközben korlátozzák a versenyellenes magatartást és uralkodnak a monopolhelyzet felé közeledő vállalatoknál. Ilyen például a szabadalmaztatott felhőmegoldások helyett a fogyasztói hardveren futtatható nyílt forráskódú modelleket népszerűsítő szabályozás.

Félretéve a generatív AI-t, vannak más fajták is, például a tömeges megfigyelés szolgálatában alkalmazott rendszerek. Mivel ezek ki vannak téve a kormányok és más befolyásos entitások újfajta visszaéléseinek, ezeket szabályozni kell. Úgy gondolom, hogy az újonnan elfogadott mesterségesintelligencia-törvény egy lépés a helyes irányba, de a bűnüldöző és migrációs hatóságok számára tett kihagyások nagy csalódást okoznak, és lehetővé teszik az automatizált állami túlkapások disztópikus szintjét. Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban is, hogy a törvény azt reméli, hogy a magas kockázatú rendszerek szolgáltatói egyszerűen ilyennek minősítik magukat. Az egyén jogainak tiszteletben tartása nem lehet önkéntes.”

Hogyan profitál Európa a szabadkereskedelmi megállapodásokból?

„A versenyelőny egyszerű elvén keresztül. Ha például egy termék gyártása a méretgazdaságosságra támaszkodik a versenyképesség érdekében, akkor a hazai uniós piac talán csak egy ilyen céget tud támogatni. Ez a piac monopolizálásához vezetne, hacsak nem tudnánk kiterjeszteni a piacot az EU és más baráti gazdaságok közötti megosztásra. A szabadkereskedelmi megállapodások fő céljának az egyetlen dolognak kell lennie, amit megmutattak, hogy ténylegesen megvalósíthatók: az érintett felek jólétének növelése.

Mindazonáltal nem vagyok naiv azokkal a kockázatokkal szemben, amelyeket a szabadkereskedelmi megállapodások okozhatnak az olyan országokból származó importra való túlzott támaszkodás révén, amelyek kevésbé barátságosak, mint azt eredetileg gondoltuk. A szabadkereskedelmi megállapodások maximális kihasználása érdekében arra kell törekedni, hogy az EU szükség esetén önellátó legyen, ami mellékhatásként hazai versenytársakat is jelentene a kulcsfontosságú piacokon, biztosítva az európai fogyasztóknak mindig választási lehetőséget. szállítói számára bármely megvásárolni kívánt áru vagy szolgáltatás tekintetében.

Ezen túlmenően nem engedhetjük meg, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások aláássák jogszabályainkat azokon a területeken, ahol már világelsők vagyunk, és nem kényszeríthetünk arra, hogy rossz törvényeket, például a javasolt TTIP-ben szereplő ACTA-szerű szellemi tulajdonra vonatkozó követelményeket importáljunk. Ehelyett a jól megalkotott szabadkereskedelmi megállapodások lehetővé teszik, hogy az uniós normák még a tagországokon kívül élőket is megvédjék.”

Sok politikus beszél az energia diverzifikációjáról. Mi az ideális megoldás szerinted?

„Az energiaellátás nagymértékben függ mind a földrajzi, mind a gazdasági tényezőktől. Hazám, Svédország nagyon előnyös földrajzi adottságokkal rendelkezik, amely lehetővé teszi nagy mennyiségű vízenergia előállítását. Nem minden ország teszi ezt, ezért azt gondolom, hogy az egyetlen szükséges közkiadási kezdeményezés az EU energiahálózatának folyamatos fejlesztése lenne, hogy a földrajz által megáldott emberek zöld energiával lássanak el másokat. A villamosenergia-infrastruktúra ilyen bővítései lehetővé tennék az időszakos zöldenergia nagyobb hányadát is bármely ország számára, mivel a felesleget el lehetne adni az egységes európai piacon, amely méretéből adódóan természetesen kevésbé lesz kitéve a nagy áringadozásoknak.

Még integráltabb hálózattal is szükségünk lenne alapterhelési teljesítményre, és bár szerintem óránkénti díjszabással és az úgynevezett „okos hálózatokkal”, valamint a szivattyúzott víz bővítésével sok mindent el lehetne érni, mégis valószínűleg még sok atomenergiára lesz szüksége. Az atomenergia az egyetlen (többnyire) földrajzi területtől független, szén-dioxid-mentesen szállítható energia, de mivel a versenyképesség megőrzéséhez történelmileg nagy állami támogatásokra volt szükség, ezeknek a támogatásoknak a minimalizálása általában kívánatos, de az atomenergia felhasználásának visszaeséséhez vezethet. ami csak addig elfogadható, amíg nem vezet a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának növekedéséhez.

Fontos, hogy égetően csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket, és úgy gondolom, hogy ennek leghatékonyabb módja a piaci erők felhasználása a kibocsátások által okozott negatív externáliák pénzügyi költségének kiszabására. Más országokban ezt szén-dioxid-adóval lehetne elérni, de az EU felső határértéket alkalmaz. A megközelítések kompromisszumairól máshol lehet beszélni, de a jelenlegi rendszerünkben a szén-dioxid-kibocsátási egységek odaítélésének további korlátozására lenne szükség a 2010-es évek eredménytelen árképzése során keletkezett kibocsátások kompenzálására.”

Melyiket részesíted előnyben és miért? Innováció kontra szabályozás?

“Ez egy furcsa kérdés. Innováció, természetesen. Nyilván mindenki azt gondolja, hogy támogatja az innovációt, és az általa támogatott szabályozás szükséges, míg mások által javasolt szabályozás kormányzati túlkapás.

Úgy tűnik például, hogy az Consumer Choice Center-t erősen szabályozásellenesnek akarják tekinteni, ugyanakkor Ön azt is támogatja, hogy a kormány minden évben vállalatok millióinak adjon monopóliumjogot. 
szellemi tulajdon. Véleményem szerint a szabadalmak és a szerzői jogok azok a szabályozások, amelyek a legnagyobb akadályokat szabják az innovációnak, és ezek nagyrészt megkérdőjelezhetetlenek. Ezeket a koncepciókat több száz éve tervezték, lényegesen rövidebb ideig alkalmazták, és azóta a technológia és a kultúra nagyságrendekkel felgyorsuló üteme ellenére hatókörük és futamidejük hossza nevetséges méretekre nőtt.

Ebbe természetesen beletartoznak az olyan aránytalan végrehajtási intézkedések is, mint a szerzői jogról szóló irányelvben szereplők a digitális egységes piacon, amelyek félreteszik a polgárok és fogyasztók jogait a nagyvállalati jogtulajdonosok bérleti joga érdekében.

Az Ön együttműködése az ECR-vel, „A fogyasztói ügy a szellemi tulajdonért” egy bizarr propagandamutatvány, amely elárulja, hogy ha a fogyasztók és a nagyvállalatok érdekei ellentétesek, Ön többé nem áll az oldalán. 
a fogyasztóval.”

Mi aggasztja választóit az Európai Unióval kapcsolatban?

„Úgy gondolom, hogy sokan zavarba ejtőnek és átláthatatlannak találják az EU-t, ami számomra főként a hozzáértő médiavisszhang problémája. Remélem, hogy folytatni fogom az Pirate Party hagyományát, amely átlátható és érthető tájékoztatást nyújt az újságíróknak és az állampolgároknak egyaránt.

Különösen azokat remélem képviselni, akiket leginkább a magánélethez való jog aggaszt a növekvő tömeges megfigyelés világában, és hogy az EU-t olyan irányba tereljék, amely védi polgárait, ahelyett, hogy 
tovább járulva az ilyen megfigyeléshez.”

Ön szerint bölcs dolog több országot befogadni az Unióba?

„Hosszú távon, abszolút. Át kell azonban gondolni, hogy ezek milyen hatással lehetnek az európai politikai légkörre, valamint az egységes piacra. Ha, vagy esetleg mikor, Ukrajna csatlakozna az EU-hoz, az a mezőgazdasági piacot a megfelelő támogatásokkal teljesen felborítaná, mivel jelentős gabonatermelő képességük szinte az összes jelenlegi gabonatermelőt felülmúlná az EU-ban.

Ha például Szerbia csatlakozna, a hatás a politikai dimenzióban érezhető a legerősebben, mivel valószínűleg Lengyelországhoz és Magyarországhoz igazodnának, elmélyítve a már kialakult ideológiai szakadékot. 
a tagországok között olyan szakadás, amely már eleve gátja az EU hatékony működésének.

Ha azonban sikerül leküzdeni az ehhez hasonló kihívásokat, úgy gondolom, hogy mind a jelenlegi tagországok, mind az új tagok lakossága sokkal jobban járna együtt.”

Kormányügyi vezetőnk, Kesz Zoltán interjút készített a Svéd Demokrata Párt európai parlamenti jelöltjével. A beszélgetés során arra törekedtek, hogy megértsék Európa jövőjével kapcsolatos nézőpontjaikat, a jelenlegi kérdések kezelésére javasolt stratégiákat, valamint a fontos politikai kérdésekben elfoglalt álláspontjukat.

Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel az EU jelenleg szembesül?

„Az EU-ban a nemzeti szuverenitással, az önrendelkezéssel és a nemzeti politikákban nem kívánt uniós érdekekkel kapcsolatos kérdések vannak. A határ- és migrációs válság és a Frontex. A schengeni rendszert a nemzeti határokon átnyúló bûnözés eszközeként használó bûnözõkkel kapcsolatos problémák.”

Milyen elképzelései vannak Európáról a következő évtizedben?

„Az én vízióm egy olyan Európa, amelyet a közös piacunk és közös értékeink iránti érdeklődésünk tart össze, ugyanakkor kulturális különbségeink kölcsönös tisztelete tart össze. Észak-Európa különbözik középső, nyugati, keleti és déli országoktól, de bizonyos kulcsfontosságú területeken is hasonlóak vagyunk.”

 Hogyan látja az AI szerepét a közeljövőben? Mi a véleményed a szabályozásról?

„A jelenleg fejlesztés alatt álló modern mesterséges intelligencia alapvetően nyelvi modellek. Hatalmas mennyiségű, különféle információkat tartalmazó adathalmazt tudnak bekebelezni, és a számos iteráció miatt nagyon jól kitalálják, hogy az adott személy mit szeretne kiköpni belőle. Ez azonban alapvetően egy újfajta guglizás és információösszegzés, nem forradalmibb ennél. Úgy gondolom, hogy az EU-nak nagyon óvatosnak kell lennie az új technológiák szabályozásával, amelyeket a legtöbb ember, legalábbis a politikusok nem is ért. Mint ilyen, jelenleg nem látok okot arra, hogy az EU egyáltalán szabályozza a mesterséges intelligencia használatát.”

Hogyan profitál Európa a szabadkereskedelmi megállapodásokból?  

„Alapvetően: A szabadkereskedelmi megállapodásokból profitálunk, ha esetleg olcsóbbá teszünk bizonyos termékeket, amelyek az unión kívülről származnak. Ez lehet egyéneknek szánt fogyasztási cikk, vagy jelenthet valamilyen értelmet a gyártásra szánt alaptermékeknek. Persze lehet ennél összetettebb is.”

Sok politikus beszél az energia diverzifikációjáról. Mi az ideális megoldás szerinted?

„Az energiadiverzifikáció önmagában nem magától értetődő jószág, ehelyett arra kell összpontosítani, hogy a szabályozás energiasemleges legyen (ami azt jelenti, hogy nem szabad egyetlen energiatermelési típus ellen vagy mellett dolgozni), valamint a fosszilis mentességet biztosító tisztességtelen szabályozási akadályok felszámolására. energiatermelési típusok, mint például az atomenergia.”

Melyiket részesíted előnyben és miért? Innováció kontra szabályozás?

„Nyilván a konkrét kérdéstől függ, de általánosságban inkább az innovációt támogatja, mivel a szabályozás általában lemarad és elfojtja a fejlődést. Bizonyos esetekben azonban egyértelműen szükség van a szabályozásra, különösen akkor, ha bizonyos cégek alapvetően monopóliumot szereznek bizonyos technológiákon, és ha szabályozniuk kell őket, akkor a piac más szereplőinek kiszorításával fojtják el az innovációt.”

Mi aggasztja választóit az Európai Unióval kapcsolatban?

 „A svéd polgárokat leginkább az Európai Unió folyamatos föderalizációja aggasztja, és egyre nemkívánatosabb érdeklődése a nemzeti politikák iránt, amelyek nyilvánvalóan nem az EU belső piacáról, közös határainkról vagy az európai bűnözés elleni küzdelemről szólnak. Az EU-nak vissza kell térnie ahhoz az egyedi célhoz, hogy szabadkereskedelmi projekt legyen Európában, hogy az európai gazdaságok együttesen rendelkezzenek izmaival a nagyobb világgazdaságok felé mozdulni.”

Ön szerint bölcs dolog több országot befogadni az Unióba?

„Nem magától értetődő jó, ha több országot fogadunk be az unióba. Szerintem először is világos kulturális kapcsolatnak kell lennie az európai történelemmel és identitással, és az országnak osztoznia kell ezekben az általános európai értékekben. Másodszor, ugyanazoknak a követelményeknek, amelyeket a korábbi tagállamokkal szemben támasztottak, mint például a gazdasági stabilitás, a jó jogállamiság és így tovább, szigorúnak kell lenniük, és semmi esetre sem lehet figyelmen kívül hagyni azokat az országokat, amelyek csatlakozni kívánnak az unióhoz.”

Kormányügyi vezetőnk, Kesz Zoltán interjút készített a német Szabad Demokrata Párt európai parlamenti képviselőjelöltjével. A megbeszélés célja volt, hogy betekintést nyerjenek Európa jövőjével kapcsolatos nézeteikbe, az általuk javasolt megközelítésekbe a jelenlegi kihívások leküzdésére, valamint a kulcsfontosságú szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos álláspontjukba.

Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel az EU jelenleg szembesül?

„Amikor olyan kulcsfontosságú kül- és biztonságpolitikai kihívásokról van szó, mint Ukrajna és Izrael támogatása, az Európai Unió nem beszél egységesen. Európa-szerte egyre nagyobb nyomás nehezedik a demokráciára és a jogállamiságra. A radikális pártok széles körben képviseltetik magukat a nemzeti parlamentekben, és bizonyos esetekben felfelé ívelnek. Az EU polgárait átmenetileg magas infláció, az állami költségvetést pedig a magasabb kamatlábak és a növekvő kiadások terhelik. A középvállalkozások és az ipar megszakadt ellátási láncokkal, emelkedő nyersanyagárakkal és – demográfiai okok miatt is – megrögzött szakképzett munkaerőhiánnyal küszködik. Az Európai Unió energiaellátása olyan, mint egy foltvarró paplan, ezért nem válságálló és nem is hatékony. Ami a válságok gyors leküzdéséhez és a szuverén és jövőbiztos EU-hoz szükséges élvonalbeli technológiákat illeti, Európa lemarad a nemzetközi versenyben. Ezeken a nemzeti és európai kihívásokon kívül vannak globálisak is: az illegális migráció és a csempészbandák elleni küzdelem, a globális felmelegedés elleni küzdelem, az autokráciákkal és diktatúrákkal való rendszerverseny, valamint a kibertámadások elleni védelem.”

Milyen elképzelései vannak Európáról a következő évtizedben?

“Először is: Európának egyszerűbbé kell válnia. Számunkra ez magában foglalja a szubszidiaritás elvének megerősítését is. Az EU-t nem túlszabályozásra vagy tiltásra kell asszociálniuk, hanem egyszerű, gyors és érthető megoldásokat korunk problémáira.
Másodszor: Európának erősebbé kell válnia. A polgárokat meg kell győzni arról, hogy Európa határai biztonságosak, az illegális migrációt szigorúan meg kell akadályozni, az országot elhagyni kényszerült személyeket gyorsan haza kell szállítani, a jogállamiságot mindenütt Európában következetesen betartják, és egy erős európai hadsereg védi az embereket és a az emberek katonai vészhelyzet esetén cselekvésre kész európai érdekek.
Harmadszor: Európának piacgazdasággá kell válnia. Gazdasági erőnk a döntő tényező a világ más régióival való rendszerszintű versenyben.“

Hogyan látja az AI szerepét a közeljövőben? Mi a véleményed a szabályozásról?

„Az EU-t a mesterséges intelligencia hotspotjává szeretném tenni, amely az emberek életesélyeit szolgálja, ahelyett, hogy ellehetetlenítené őket. Ezért elutasítom mind a megfigyelési vágyakat, mind a túlszabályozási fantáziákat. Elkötelezett vagyok az európai mesterséges intelligencia szabályozás bürokratikus és gyakorlati megvalósítása mellett, amely lehetővé teszi az innovációkat és védi az állampolgári jogokat. A méltányos használat elvét kérem, amely az AI képzési adatok amerikai modelljén alapul. Erősíteni szeretném az európai mesterséges intelligencia-gazdaság versenyképességét, és lehetővé kívánom tenni a modern monetizációs modelleket a jogtulajdonosok számára. A mesterséges intelligencia (AI) nyújtotta lehetőségeket az oktatásban is szeretnék kamatoztatni. Az AI-alkalmazások személyre szabott tananyagokon keresztül támogathatják a tanulók egyéni tanulását. A mesterséges intelligencia lehetőséget kínál a tanárok tehermentesítésére is. A diákokat a lehető legkorábban meg kell tanítani a mesterséges intelligencia kompetens használatára, hogy felkészítsék őket a mesterséges intelligencia által egyre inkább befolyásolt munka világára.”

Hogyan profitál Európa a szabadkereskedelmi megállapodásokból?

“Az EU profitálna a gazdasági növekedésből, a technológiák és innovációk szerződő felek közötti cseréjéből, valamint a megerősített diplomáciai kapcsolatokból. A fogyasztók is profitálnának a szabadkereskedelmi megállapodásokból, mivel a kereskedelmi megállapodások bővítik a fogyasztók termék- és szolgáltatásválasztékát, és csökkentik a fogyasztói árakat a vámok és a kereskedelmi akadályok megszüntetésével vagy csökkentésével. A kereskedelem növekedése munkahelyeket teremthet az olyan exportorientált iparágakban is, mint Németország.“

Sok politikus beszél az energia diverzifikációjáról. Mi az ideális megoldás az Ön számára
vélemény?

„Az ideális megoldás maga a diverzifikáció. Németország egyéni erőfeszítése európai partnereink érdekei ellen az Északi Áramlat 1-ben és 2-ben súlyos hiba volt. A válaszunk egy közös energia-külpolitika, amely megbízható országokkal hoz létre energetikai partnerségeket. A magfúzió lehetőséget kínál arra, hogy a jövőben klímasemleges és biztonságos módon állítsanak elő energiát. Olyan innovációbarát jogi keretet szeretnék létrehozni a nukleáris fúzióhoz a nukleáris törvényen kívül, amely figyelembe veszi ennek a technológiának a kisebb kockázatait. A hidrogén és a szintetikus üzemanyagok nagyszerű lehetőségeket kínálnak a jövő energiatároló eszközeiként. Az alternatív üzemanyagokat, például az e-üzemanyagokat tiszta üzemanyagként és adalékanyagként is engedélyezni kell. A belső égésű motorok önmagukban nem károsak az éghajlatra, inkább fosszilis tüzelőanyagokkal működnek. Annak érdekében, hogy a világ több mint egymilliárd belsőégésű motoros járműparkját klímabarátabbá tegyük, a fosszilis tüzelőanyagok szintetikus üzemanyagokkal való helyettesítésére, valamint a belsőégésű motorok iránti elkötelezettségre támaszkodunk, mint az emberek mobilitása részeként. A belsőégésű motorokat szeretnénk klímabaráttá tenni, nem betiltani. Ezzel párhuzamosan szeretném felgyorsítani az infrastruktúra és a megújuló energiák bővülését. Továbbá bővíteni kell a tagállamok közötti villamosenergia-hálózatot, és létre kell hozni az európai belső energiapiacot.”

Melyiket részesíted előnyben és miért? Innováció kontra szabályozás?

„Liberálisként könnyen válaszolhatok erre a kérdésre: azt akarjuk, hogy Európa az úttörő innovációk és az élvonalbeli technológiák globális központjává váljon. Az innováció növeli a hatékonyságot és a rugalmasságot, elősegíti a versenyt, biztosítja a kreativitást és a dinamizmust, alacsonyabb költségeket eredményez a vállalatok számára, és elkerüli a felesleges bürokráciát.”

Kormányzati ügyvezetőnk, Kesz Zoltán a közelmúltban interjút készített a Liberális Mozgalom (Litvánia) EP-képviselőjelöltjével, hogy megértse Európa jövőjével kapcsolatos álláspontját, a jelenlegi kihívások kezelésére javasolt stratégiákat, valamint a kritikus politikai kérdésekről alkotott véleményét.

Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel az EU jelenleg szembesül?

„Konszolidáció és egység. Egyes államok túlságosan visszanyúlnak a nemzeti érdekekbe, egyes populista megközelítések a határok visszaállításához stb. Ez egy visszaút a 90-es évekbe. Nem a jövőnek."

Milyen elképzelései vannak Európáról a következő évtizedben?

„Több piacliberalizáció, nyitott gazdaság. Közös költségvetés. Közös katonaság. Egység. Ez az egyetlen módja annak, hogy Európa erős és sikeres legyen.”

Hogyan látja az AI szerepét a közeljövőben? Mi a véleményed a szabályozásról?

„A mesterséges intelligencia egy fantasztikus eszköz, és ez a jövőnk, ha képesek vagyunk intelligens módon irányítani, ami nem károsítja az emberiséget. A társadalomnak azonban óvatosnak kell lennie az AI-val, amikor a kiberbiztonságról van szó, és a bűnözőknek a társadalom ellen használva ezt.”

Hogyan profitál Európa a szabadkereskedelmi megállapodásokból?

"Kevesebb monopólium, több szabad kereskedelem, egy vállalkozás adómentesen növekedhet, és termékeket hozhat egész Európába, ahonnan bármely tagállam sokat profitálhat belőle."

Sok politikus beszél az energia diverzifikációjáról. Mi az ideális megoldás szerinted?

„Az Ideál véleményem szerint a megújuló energia és az atomenergia józan ésszel való kombinációja. Ez egy ideális kép a végén. Mivel a közeljövőben nem lehet teljesen megújuló energiát használni, ezt a legkörnyezetbarátabb és leghatékonyabb módon kell megosztani.”

Melyiket részesíted előnyben és miért? Innováció kontra szabályozás?

„Inkább az innovációt. Ez a szebb jövő és az emberiség fejlődésének hajtóereje.”

Mi aggasztja választóit az Európai Unióval kapcsolatban?

„Az EU geopolitikai helyzete és az egyes államok biztonsága. Azt mondanám, ezek a leginkább aggasztó témák.”

Ön szerint bölcs dolog több országot befogadni az Unióba?

“A jelenlegi beviteli kritériumokkal nem. Ezeket felül kell vizsgálni. Az EU már most is hatalmas, rengeteg belső problémával. Az új tagokat magasabb HDI-vel és közgazdaságtannal kell felvenni – így az egész EU számára is hasznot hozna, nem csak az EU-ból. Ebben egyensúlynak kell lennie.“

.

Írta: Bill Wirtz

Alapján az Euractiv jelentése, felmérések szerint Németországban, Lengyelországban és Franciaországban a szavazók a belső égésű motorok (ICE) betiltását tartják a legkevésbé kedvelt klímapolitikájuknak. 15 000 válaszadó körében az ICE betiltása a legkevésbé preferált klímapolitikák közé tartozik, ezt követi a CO₂-adók és az útdíjak, kivéve az elektromos autókat. Leginkább az, hogy az intézkedést elsöprő elutasításban részesítik az azt európai szinten támogató politikai pártok szavazóköreiben, beleértve a „balközép pártokat, mint például a német SPD, a lengyel Lewica és a francia Parti Socialiste”.

Jelenlegi állapotában az Európai Unió elfogadta a belső égésű motorok betiltását, amely 2035-től lép életbe, vagyis attól az évtől nem lehet új járművet értékesíteni. A tilalmat azonban 2026-ban felülvizsgálják, és a törvényhozók abban a szakaszban való preferenciáitól függően újragondolhatják.

Az Consumer Champs júniusi európai parlamenti választási jelöltek körében végzett felmérés ezt az egyéni mobilitás szempontjából fontos kérdést tükrözi. a felmérés 2. kérdése. Csak azok a jelöltek kapnak 10 pontot, akik támogatják a benzinadók csökkentését. A benzinadók emelése, az elektromos járművek népszerűsítése vagy a kettő kombinációja nem jár pontokkal.

Az Consumer Choice Center pontosztó rendszere ebben a felmérésben a fogyasztók kívánságait tükrözi, akik közül sokan részt vesznek a közelgő júniusi európai parlamenti választásokon. Indoklásunk a következő:

A fogyasztóknak kell a piaci kínálat motorjának lenni. Jóllehet fenntartható megoldásokra van szükség, a közvetlen tilalmak ellentmondanak a fogyasztói választásnak, és nem technológiasemlegesek. Az ICE-vel szerelt járművek az elmúlt néhány évtizedben jelentősen csökkentették benzinfogyasztásukat, ami közvetlen válasz a fogyasztók azon igényére, hogy alacsonyabb üzemeltetési költségeket igényeljenek járműveik üzemeltetéséhez – ez többet tett az egyéni közlekedés környezeti fenntarthatóságáért, mint a kormányzati intézkedések. Azok a fogyasztók, akik elektromos járműveket választanak, továbbra is megtehetik ezt, de nem szabad előnyben részesíteni őket más fogyasztókkal szemben, különösen azért, mert járműveik gyakran a magasabb jövedelmű háztartások számára hozzáférhetők, mint a hagyományos járművek. Gazdasági szempontból az EU saját feldolgozóiparát is büntetné az ázsiai és észak-amerikai piacok javára.

Kormányzati ügyekért felelős menedzserünk, Kesz Zoltán a közelmúltban interjút készített a Német Szabad Demokrata Párt EP-képviselőjelöltjével, hogy betekintést nyerjen Európa jövőképébe, a jelenlegi kihívásokra javasolt megoldási javaslataiba, valamint a sarkalatos politikai kérdésekben kialakított álláspontjukba.

Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel az EU jelenleg szembesül? 

„Az EU jelentős kihívással néz szembe gazdaságának megerősítése terén, hogy megtartsa a vállalatokat és vonzza a befektetéseket. Sürgős intézkedésekre van szükség, mint például a bürokrácia csökkentése és a szolgáltatások digitalizálása. Az ukrajnai konfliktus megzavarja a kereskedelmet és az energiát, és hangsúlyozza, hogy közös stratégiákra van szükség az energiaellátás biztosítására, a védelem fokozására és a gazdasági ellenálló képesség biztosítására. A belső és külső biztonság a gazdasági stabilitáshoz kötődik, ami szükségessé teszi az illegális migráció elleni fellépést és a munkaerő-szükségletek legális utak támogatását. A gazdasági erőre, a biztonságra és a társadalmi kohézióra összpontosító összehangolt európai válasz létfontosságú a célzott növekedés, innováció és fenntarthatósági intézkedések révén.”

Milyen elképzelései vannak Európáról a következő évtizedben?

“A következő évtizedben egy virágzó Európát képzelek el a fenntartható fejlődés és a digitális innováció élvonalában. Célom egy versenyképes, dinamikus és inkluzív gazdaság, amely a virágzó zöld gazdaságot, a jó minőségű munkahelyeket és a fejlett digitális infrastruktúrát helyezi előtérbe. A béke, a biztonság, a szabadság és az esélyegyenlőség központi szerepet töltenek be az egyéni szabadság és a siker esélyegyenlőségének előmozdításában. Ez az elképzelés magában foglalja a felső szintű oktatást, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és a digitális átalakulás előnyeit. Összességében egy olyan kontinens létrehozása a célom, amely a gazdasági erővel, a fenntarthatósággal és a világszíntéren az egységével tündököl, amely a demokratikus értékeket belül és kívül egyaránt megőrzi, innovációt és a környezet védelmét, valamint az állampolgárok jólétét helyezi előtérbe.“

Hogyan látja az AI szerepét a közeljövőben? Mi a véleményed a szabályozásról?

„A mesterséges intelligencia (AI) hamarosan átalakuló szerepet fog betölteni azáltal, hogy ösztönzi az innovációkat és hozzájárul a hatékonyságnövekedéshez a különböző ágazatokban. A mesterséges intelligencia szabályozásának kiegyensúlyozott megközelítése azonban kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy fejlesztése és alkalmazása megfeleljen az etikai normáknak, védi a magánéletet, és ne hozzon létre új egyenlőtlenségeket. Támogatom az intelligens szabályozást, amely elősegíti az innovációt, miközben egyértelmű iránymutatásokat határoz meg az etikai kérdésekre, az adatvédelemre és a biztonságra vonatkozóan.”

Hogyan profitál Európa a szabadkereskedelmi megállapodásokból?

„A szabadkereskedelmi megállapodások számos előnnyel járnak Európának, beleértve az új piacokhoz való hozzáférést, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Emellett fokozzák az európai vállalatok versenyképességét azáltal, hogy versenyképes áron hozzáférnek nyersanyagokhoz és alkatrészekhez. Mindazonáltal alapvető fontosságú, hogy ezek a megállapodások méltányos feltételeket tartalmazzanak minden fél számára, és ne ássák alá a környezetvédelmi és társadalmi normákat.”

Sok politikus beszél az energia diverzifikációjáról. Mi az ideális megoldás szerinted?

„A fenntartható energiaellátás kulcsfontosságú Európa függetlensége és környezetvédelme szempontjából. Elképzelésem a megújuló energiaforrásokba, például a szél-, a nap- és a hidrogénbe való befektetés növelése, valamint az energiahatékonyság javítása. Az intelligens hálózatok elengedhetetlenek a megújuló energia rugalmas elosztásában, a külső függőség csökkentésében és az EU energiaautonómiájának növelésében. Elismerve az atomenergia szerepét, hangsúlyozom a szigorú biztonsági és környezetvédelmi szabványok betartását, mivel megbízható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású hozzájárul a fenntartható energiamixhez.”

Melyiket részesíted előnyben és miért? Innováció kontra szabályozás?

„Az innováció és a szabályozás nem ellentétes, hanem kéz a kézben járhatnak. Az innováció kritikus fontosságú az előttünk álló kihívások kezelésében, míg szabályozásra van szükség annak biztosításához, hogy az új technológiák és üzleti modellek a társadalom legjobb érdekeit szolgálják. A jól átgondolt szabályozás egyértelmű keretek kialakításával irányíthatja és elősegítheti az innovációkat, miközben biztosítja a fogyasztóvédelmet és a tisztességes piaci feltételeket.”

Mi aggasztja választóit az Európai Unióval kapcsolatban?

„A választókat elsősorban a biztonság, a gazdaság és a migráció foglalkoztatja. A megerősített együttműködés, a szilárd védelmi stratégia és az átfogó kiberfenyegetettségi intézkedések kulcsfontosságúak az állampolgárok biztonsága szempontjából – a gazdasági aggodalmak középpontjában a munkahelyteremtés áll a digitalizáció és a strukturális változások közepette. Az innováció ösztönzése, a kkv-k támogatása és a globális versenyképesség biztosítása prioritást élvez. Az oktatás és az egész életen át tartó tanulás létfontosságú a munkaerő felkészítésében a gazdasági változásokhoz. Az aggodalmak kezelése szabályozott migrációs politikát foglal magában, figyelembe véve a határbiztonságot és a humanitárius kötelezettségeket. A legális és biztonságos migrációs útvonalaknak meg kell felelniük a gazdasági igényeknek anélkül, hogy meghaladnák a tagállami kapacitásokat. A lakáshiány felerősíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, különösen a városi területeken. A megoldások közé tartozik a megfizethető lakhatásba való befektetés, az innovatív területhasználat előmozdítása és a szociális lakhatás megerősítése, miközben küzdenek a megfelelő és megfizethető lakásokhoz való széles körű hozzáférés érdekében a piaci spekulációkkal.”

Ön szerint bölcs dolog több országot befogadni az Unióba?

„Az EU bővítése akkor lehet ésszerű, ha az új tagok osztják az Unió demokratikus értékeit, hozzájárulnak a gazdasági erőhöz, és hajlandóak az uniós jogszabályok elfogadására. Mindazonáltal minden bővítési folyamatot alaposan ki kell értékelni annak biztosítása érdekében, hogy a meglévő és a potenciális új tagállamok is profitálhassanak a bővítésből anélkül, hogy túlterhelnék az EU intézményi kapacitását.”

A politika folyamatosan változó táján az európai parlamenti választások óriási súllyal bírnak, és meghatározzák az életünket közvetlenül befolyásoló politikák irányát. Kiemelkedő fontosságúvá válik annak biztosítása, hogy az európai parlamenti képviselőjelöltek a fogyasztóközpontú értékekhez igazodjanak. A kereskedelempolitikától a digitális szabadságig, a fenntarthatóságtól a fogyasztói szabadságig ezek a kérdések alakítják napi tapasztalatainkat, és éber bajnokokra van szükségük a politikai arénában.

Idén az Consumer Choice Center egy példátlan kezdeményezést indított útjára – a Consumer Champs kampány. Ez a kampány nem csupán egy felmérés; az átláthatóság jelzőfénye, amely arra törekszik, hogy feltárja, hol állnak az EP-képviselőjelöltek az Európai Unió fogyasztóit érintő sarkalatos kérdésekben.

Miért érdemes figyelni az EP-képviselőjelölteket a kulcsfontosságú kérdésekben?

• Kereskedelem: A kereskedelmi politikák hatással vannak az áruk és szolgáltatások áraira és hozzáférhetőségére. A szabad és tisztességes kereskedelmet képviselő jelöltek álláspontjának megértése biztosítja a fogyasztók számára, hogy a minőség feláldozása nélkül részesüljenek a versenypiac előnyeiből.
• Digitális szabadság: A mai digitális korban a szabadságjogok online megőrzése kulcsfontosságú. A jelöltek digitális jogokkal, adatvédelemmel és internet-hozzáféréssel kapcsolatos nézetei rendkívül fontosak a felhasználók kibertérbeli jogainak védelme szempontjából.
• Dohányártalom csökkentése: A dohányzással kapcsolatos politikák hatással vannak a közegészségügyre. A jelöltek ártalomcsökkentő stratégiákkal kapcsolatos álláspontja jelentősen befolyásolhatja a dohányzás káros hatásait minimálisra csökkentő szabályozást.
• Infláció és mobilitási költségek: Az infláció és a növekvő mobilitási költségek közvetlenül érintik pénztárcánkat. Az infláció visszaszorítása és a megfizethető mobilitási lehetőségek biztosítása mellett elkötelezett jelöltek enyhíthetik a fogyasztók pénzügyi terheit.
• Élelmiszerpolitikák és fenntarthatóság: A fogyasztók fenntartható és egészséges élelmiszer-választást keresnek. Az élelmiszer-biztonságot és az élelmiszeripar fenntarthatóságát elősegítő politikákat támogató EP-képviselőjelöltek erős visszhangot kapnak a modern fogyasztók körében.
• Technológia-semleges energiapolitikák: A fenntartható energia felé való elmozdulással a jelöltek technológiasemleges politikáinak támogatása ösztönözheti az innovációt, így a tiszta energia elérhetőbbé és megfizethetőbbé válik a fogyasztók számára.
• Fogyasztói szabadság: A fogyasztói szabadság fenntartása biztosítja az egyének választási lehetőségeit és jogait a termékekkel, szolgáltatásokkal és piacokkal kapcsolatban. A fogyasztóközpontú politikákat támogató jelöltek a fogyasztók felhatalmazásának és védelmének környezetét erősítik.

Az Consumer Champs kampány: A jelöltek kötelezettségvállalásainak megvilágítása

Az Consumer Choice Center kampánya forradalmi lépés az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdításában. Azzal, hogy a jelölteket arra ösztönzi, hogy fejtsék ki álláspontjukat ezekkel a kritikus kérdésekkel kapcsolatban, a kampány felhatalmazza a választókat, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Az Consumer Champs kampány a jelöltek minősítéséről és a fogyasztói jogokat előnyben részesítők kiemeléséről szól. A kezdeményezés eredményeként kialakuló rangsor útitervként szolgál a választók számára, betekintést nyújtva a jelöltek politikai hovatartozásába és elkötelezettségébe. Kulcsfontosságú, hogy az európai parlamenti képviselőjelöltek a fogyasztói jogok bajnokai legyenek, biztosítva, hogy az európai szinten kialakított politikák előtérbe helyezzék a polgárok szükségleteit és jogait. Az Consumer Champs kampányon keresztül a fogyasztók beleszólhatnak az életüket közvetlenül befolyásoló politikák irányába.

Összefoglalva, nem lehet túlbecsülni az EP-képviselőjelöltek álláspontjának nyomon követésének jelentőségét ezekkel a sürgető kérdésekkel kapcsolatban. Az Consumer Champs kampány jeladóként szolgál, és arra buzdítja a jelölteket, hogy legyenek átláthatók, elszámoltathatóak és elkötelezettek a fogyasztók jogainak védelmében az Európai Unióban. Fogyasztóként kapcsolódjunk be, vegyünk részt, és követeljünk olyan képviseletet, amely aggodalmainkat és értékeinket visszhangozza. Mutassuk be a fogyasztói bajnokokat, akik előtérbe helyezik jogainkat, és olyan irányelveket alakítanak ki, amelyek az embereket szolgálják!

Miközben a progresszív és fogyasztóközpontú jövő alakításának összetettségei között navigálunk, a Consumer Choice Center úttörő kezdeményezésbe, a Consumer Champs kampányba kezdett. Ez a felmérés nem csupán kérdések listája; ez egy iránytű, amely elvezet bennünket annak megértéséhez, hogy az európai parlamenti jelöltek hogyan látják és közelítik meg az életünket befolyásoló sarkalatos kérdéseket. Vessünk egy pillantást a kérdőívre, amely feltárja a potenciális EP-képviselők gondolkodását sürgető uniós szakpolitikai területekről.

Ezek a problémák jelentősen befolyásolják a fogyasztók mindennapi életét, jogait és jólétét az EU-n belül. A Consumer Champs kérdőívhez hasonló kezdeményezéseken keresztül a jelöltek véleményének megértése ezekkel a kritikus kérdésekkel kapcsolatban képessé teszi a választókat arra, hogy olyan képviselőket válasszanak, akik prioritásként kezelik ezeket az aggályokat, és a fogyasztói érdekekkel és jóléttel összhangban álló politikát szorgalmaznak. Fogyasztóként a mi hangunk visszhangzik az urnán keresztül. Az Consumer Champs kérdőívhez hasonló kezdeményezéseken keresztül meg lehet érteni, hogy a jelöltek hol állnak ezekben a létfontosságú kérdésekben. A ranglista segít megalapozott döntéseket hozni, biztosítva, hogy képviselőink európai szinten képviseljék érdekeinket.

A Consumer Champs kérdőív nem csupán egy felmérés – az átláthatóság katalizátora, lehetővé téve a választók számára, hogy azonosítsák azokat a bajnokokat, akik előnyben részesítik a fogyasztóközpontú politikát, és olyan jövőképet adjanak, amelyben szükségleteink és értékeink az EU döntéshozatalának élvonalában állnak.