Kormányzati ügyekért felelős vezetőnk, Kesz Zoltán a közelmúltban interjút készített a Németországi Kereszténydemokrata Szövetség EP-képviselőjelöltjével, hogy megértse Európa jövőjével kapcsolatos álláspontját, a jelenlegi kihívások kezelésére javasolt stratégiákat, valamint a kritikus politikai kérdésekről alkotott véleményét.

Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel az EU jelenleg szembesül?

„A legnagyobb kihívások a következők: 

(1) Juss konszenzusra az EU reformjáról, hogy az EU-t erős európai világhatalomként, valódi védelmi és biztonsági unióval rendelkező globális hatalmakkal szemben erős európai világhatalomként (lásd a (2) bekezdést alább) és még erősebb versenyképes és innovatív piacgazdasággá alakítsák. nemzeti érdekek helyett valódi uniós érdekek vezérlik 

(2) Jelentősen meg kell erősíteni az európai védelmi, biztonsági és katonai kapacitást valamennyi uniós polgár védelme érdekében 

(3) Az EU-ba érkező menekültek nagy száma  

(4) A demokráciát fenyegető szélsőséges pártok és mozgalmak az EU-ban. (5) Kibertámadások  

(6) Szakképzett munkaerő hiánya 

(7) Demográfiai fejlődés az EU-ban  

(8) Éghajlatváltozás 

(9) Bürokrácia 

(10) Álhírek 

(11) Az emberek egyenlőtlensége az EU-n belül, de globálisan is 

(12) Csökkent nemzetközi együttműködés a megnövekedett nacionalizmussal kombinálva.

Milyen elképzelései vannak Európáról a következő évtizedben? 

“a. Az EU erős európai világhatalomként jött létre, amelyet más globális hatalmak tisztelnek Európa elsődleges képviselőjeként 

Az EU erősnek számít Egy hangon képviselő európai világhatalom tagállamai Oroszországgal, Kínával, az USA-val, Törökországgal és más világhatalmakkal szemben. Ennek érdekében fontos egy valódi európai védelmi és biztonsági unió létrehozása. Megköveteli továbbá, hogy a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos uniós döntéseket minősített többséggel hozzák meg – egyhangú szavazat helyett az EU-tagállamok katonai képességeit érdemben megerősítik, az EU-nak van védelmi biztosa. 

Az EU létrehozza saját saját digitális infrastruktúra és biztosítja az EU hozzáférését a biztonságos, megfizethető és fenntartható szolgáltatásokhoz kritikus nyersanyagok, chipek és akkumulátorok szállítása csökkentett függőséggel a harmadik országoktól (azaz nem uniós országoktól).  

Ahhoz, hogy más globális hatalmak tiszteljék, az EU a erős, versenyképes gazdasági piac vonzó feltételekkel az ipar, a vállalkozások, az induló vállalkozások, a tudomány és a befektetők számára, valamint a az innováció, a modernizáció és a digitalizáció légköre, a szociális piacgazdaság koncepciója alapján, és jelentősen csökkentette a bürokráciát. 

Az EU a példakép világszerte a klímavédelmi célkitűzések hatékony elérése, amely a technológiai innovációra és a szociális piacgazdaság koncepciójára épül. 

Az EU hatékonyan védi határait a Frontex uniós hatóságának erős mandátumával és mind a 27 tagállam hozzájárulásával, valamint meghatározza és hatékonyan érvényesíti közös migrációs politika  tiszteletben tartva az emberi jogokat, valamint saját érdekei és szükségletei alapján. 

b. A demokratikus elemek jelentősen megerősödtek az EU-ban 

Az EU európai világhatalommá válásával párhuzamosan (lásd a fenti a) pontot) az EU „belső demokratizálódása” jelentősen megerősödik. Ez magában foglalja különösen az Európai Parlament erősebb szerepét a bizottság – beleértve annak elnökét – kinevezésében, a jogalkotási együttdöntési jogkört, valamint a jogi kezdeményezés teljes körű jogát. Emellett csökken a bizottsági tagok száma (pl. 15 biztos). Ezeket már nem a nemzeti kormányoknak kell javasolniuk, hanem a Bizottság elnökjelöltjének kell kineveznie, majd a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóváhagynia.

Az uniós politika valódi uniós érdekeit szolgáló előmozdítása érdekében az Európai Parlament választási rendszerét a transznacionális pártlisták elemei egészítik ki. A tíz év múlva esedékes európai parlamenti választásokon az európai parlamenti jelöltek választási kampánya (részben) határokon átnyúló, az egész EU-ra kiterjedő kampányként zajlik, amely az összes uniós polgárt bevonja ahelyett, hogy csak arra a tagállamra koncentrálna, amelyhez a jelölt tartozik. E célból az EU által minden jelölt számára biztosított digitalizáció és modern fordítási eszközök korszerű használatának részét kell képeznie egy ilyen uniós szintű választási kampány uniós támogatásának. 

Ez a három pont az EU-reform részeként a következő EU-konventben támogatni fogja, hogy az uniós döntéseket középtávon, valódi uniós szellemben hozzák meg, lásd a c) pontot. lent. 

c. A harmonizált/integrált területeken az EU politikáját valódi uniós érdekek vezérlik, nem pedig nemzeti érdekek 

A harmonizált/integrált területeken az EU döntéseit a. szellemében hozzák meg valódi uniós érdek ahelyett, hogy a nemzeti érdekek kompromisszuma lenne. 

Az uniós polgárok a „európai életmód“. A központi értékek közé tartozik az emberi méltóság, a béke és szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint a társadalmi és ökológiai felelősség. 

Vannak EU-s egyetemek az EU által „harmonizált” területeken, mint például az EKB bankfelügyelete, az EKB monetáris politikája, a hitelintézetek szanálása, a versenyjog, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem. Az oktatási rendszer továbbra is a a tagállamok hatáskörébe tartozik. 

Az uniós polgárok közül 70 % folyékonyan beszél legalább 2 uniós nyelvet, és 50%, ifoglalkozik 3 EU nyelvvel. Ez a cél minden uniós polgár számára, függetlenül iskolai végzettségétől és attól, hogy nagyvárosban vagy vidéken élnek-e. 

d. A feladatok egyértelműbb elosztása az EU és a nemzeti szint között az egyértelműség kedvéért 

A területek a az EU és a tagállamok hatásköre világosabban meghatározott az átláthatóság érdekében az uniós polgárok és a döntéshozók számára, annak érdekében, hogy biztosítsák az összes uniós polgár és az EU-tagállamok közös megértését és bizalmát. 

Fontos, hogy a Az EU tiszteletben tartja a nemzeti sajátosságokat, hagyományokat és sajátosságokat vallási ünnepek és regionális termékek. Ennek érdekében a következő uniós reform során meg kell erősíteni a Régiók Európai Bizottságát. 

Ezen kívül a szubszidiaritás elve Figyelembe kell venni, azaz egyértelmű haszonnal és hozzáadott értékkel kell járnia az uniós polgárok számára, ha az EU nem a tagállamok lépnek fel, például a javasolt intézkedés mértéke és hatásai miatt.“

Hogyan látja az AI szerepét a közeljövőben? Mi a véleményed a szabályozásról? 

“Az AI nagyszerű lehetőségeket kínál mint például a hatékonyság növelése, az eredmények következetessége és a munkaerő kézi munkájának felváltása, különösen akkor, amikor minden szinten hiányzik a képzett munkaerő. Fontos annak biztosítása, hogy az emberek, azaz az emberek hozzák meg a döntő döntéseket, és szorosan figyelemmel kísérjék a mesterséges intelligencia fejlesztését és használatát.  

Támogatom a mesterséges intelligencia korlátozott szabályozását, ha konkrét kockázatokat (pl. emberi jogok megsértése) azonosítanak. Ellenkező esetben a mesterséges intelligencia fejlesztését és használatát a felhasználókra kell hagyni, hogy lehetővé tegyék az innovációt és a versenyt a bürokrácia túlterhelése nélkül. Kérem, tekintse meg a 6-os válaszomat is.“

Hogyan profitál Európa a szabadkereskedelmi megállapodásokból?

“2023-ban az EU-27 körülbelül 2550 billió értékben exportált árut eurót. A szabadkereskedelmi megállapodások csökkentik és megszüntetik a vámokat, és segítenek felszámolni azokat a határokon átnyúló akadályokat, amelyek egyébként akadályoznák az áruk és szolgáltatások áramlását. Ösztönzi a külföldi befektetéseket, előmozdítja a regionális gazdaságot és integrációt, és közös megközelítéseket épít ki a szabadkereskedelmi megállapodásban részt vevő partnerek között. Általánosságban elmondható, hogy én ebben hiszek A szabadkereskedelmi megállapodások támogatják az érintett országok gazdaságát és gazdagságát, és a fogyasztók javát szolgálják. 

Ezen túlmenően a szabadkereskedelmi megállapodások eszközt jelenthetnek a folyamatban lévő hazai reformok, a kereskedelem liberalizációja és az éghajlatvédelem ösztönzésére, valamint emberi jogok a szabadkereskedelmi megállapodást megkötő országokban.“

Sok politikus beszél az energia diverzifikációjáról. Mi az ideális megoldás szerinted? 

“Meglátásom szerint a energiapolitika célja (i) megbízható és megfizethető energia biztosítása az emberek és az ipar számára, (ii) támogassa az EU-t, mint erős gazdasági piacot, amely vonzó feltételekkel rendelkezik az ipar, az induló vállalkozások és más befektetők számára, és (iii) a klímasemlegesség elérése a határokon belül. az EU 2050-re. 

Amennyire csak lehetséges, a megújuló energiát növelni kell, és fontos szerepet kell játszania. Tekintettel azonban arra, hogy a nap- és szélenergia – ami kb. a megújuló energia 75 százaléka Németország – a természettől és a nem szabályozható tényezőktől függ, szükség van rá elegendő más típus is az energiaellátáshoz szakaszosan alacsony napsütéssel és széllel (energiamix).  

Először is, az ilyen széles energiamix lehetővé tétele érdekében, tekintettel arra, hogy jelenleg nincs megoldás, alapvető fontosságúnak tartom, hogy lehetővé tegyük az összes rendelkezésre álló technológia felhasználását és kutatását, beleértve a fotovoltaikát, a szélenergiát, a geotermikus energiát, a vízenergiát, a folyékony és a folyékony energiát. szilárd biomassza, valamint az atomenergia és az innovatív nukleáris technológiák, mint például a magfúzió. Különösen azt gondolom, hogy a belsőégésű motorok (Verbrennermotor) uniós szintű tilalmát újra kellene gondolni és vissza kell vonni, különösen az e-üzemanyagok használatának lehetővé tétele érdekében, tekintettel az ezzel kapcsolatos sikeres kísérleti tanulmányokra. 

Másodszor, az elkövetkező 2-3 évben fontos, hogy az EU egy teljes értékű energiauniót hozzon létre az EU-n belül. Ehhez szoros együttműködésre van szükség a tagországok között a határon átnyúló infrastruktúra és az energia, pl. hidrogén szállítására szolgáló csőhálózat bővítése érdekében, valamint több energetikai partnerség kialakítása megbízható partnerekkel. Ezenkívül bizonyos területeken hasznos lehet egynél több energia felhasználásának lehetősége a piaci fejleményekhez való alkalmazkodás érdekében, például fotovoltaikus és hőszivattyús háztartásokban vagy hibrid autókban, attól függően, hogy ez a költségek szempontjából ésszerű, és függ a jövőbeli technológiai fejlesztésektől.“

Melyiket részesíted előnyben és miért? Innováció kontra szabályozás?

„Inkább a a szabályozás és az innováció kombinációja, a kérdéses területtől függően.  

A szabályozás hasznos lehet, ha (i) konkrét kockázatokat vagy problémákat azonosítanak, vagy (ii) EU-kontextusban, ha szükség van az EU-tagállamok alapvető közös megértésére a bizalom biztosítása, a félreértések elkerülése és egy szint támogatása érdekében. játéktér. 

Általánosságban elmondható, hogy az állam nem a jobb üzletvezető. Inkább az ipar és a magánszektor szakértelmében bízom. Ennélfogva, hacsak nincs alapos indok egy szabályozandó terület igazolására, úgy gondolom, hogy a magas szintű szabályozási alapelvek, ha egyáltalán szükség van rá, elegendőek ahhoz, hogy több teret engedjenek az innovációnak és a kreativitásnak az ipar, a tudomány és az induló vállalkozások számára. ami szerintem jobb eredményeket produkál. Emellett el kell kerülni a felesleges bürokráciát. “

Mi aggasztja választóit az Európai Unióval kapcsolatban? 

“A legfontosabb aggályok a következők: 

• Az EU túl messzire megy a nemzeti hatáskörbe anélkül, hogy kellőképpen figyelembe venné a nemzeti sajátosságokat és a történelmi fejleményeket. 

• A döntéshozatal az EU-ban lassú és nem mindig hatékony. 

• Az arányosság hiánya és túl sok bürokrácia az uniós szabályozásban. 

• A jogállamiság betartásának és érvényesítésének hiánya egyes tagállamokban. • Az egy háztartásra jutó vagyon egyes uniós országokban, amelyek jelentősen hozzájárulnak az EU költségvetéséhez, alacsonyabbnak tűnik, mint néhány más uniós országban, amelyek jelentős mértékben részesülnek az EU költségvetéséből és az EU-ból. programokat. Vannak, akik ezt a helyzetet igazságtalannak tartják. 

• Nem minden tagállam tartja tiszteletben a stabilitási és növekedési paktumot anélkül, hogy a Bizottság megfelelő lépéseket tenne ennek biztosítására.”

Ön szerint bölcs dolog több országot befogadni az Unióba?

„Úgy gondolom, hogy politikai és stratégiai célként bölcs dolog, hogy a balkáni országok csatlakozzanak az EU-hoz, tekintettel földrajzi elhelyezkedésére. Mindazonáltal, véleményem szerint, mielőtt az országok csatlakozhatnak az EU-hoz, a következő két alapvető feltételnek teljesülnie kell: 

a. A ország teljes mértékben megfelel a kritériumoknak hogy csatlakozzon az EU-hoz. 

b. A Az EU-t meg kell reformálni a csatlakozás előtt új tagországok az EU-hoz. Ellenkező esetben a jelenlegi intézményi berendezkedés mellett, ha több ország csatlakozik, a mai összetett döntéshozatal még bonyolultabbá válik, ami az EU cselekvőképességének csökkenését fenyegeti. 

Mindkét kritérium vonatkozik a nyugat-balkáni országokra, Ukrajnára és Moldovára is.“